tuti

 Hogyan működik ez a kissé szokatlan megjelenésű blog?.

A legfelső, címet jelölő banner vagy a cím alatti vékony dekorbanner visszadob a főoldalra:

A legalsó, szélesebb dekorbanner rendszerint visszadob az előző oldalra:

Linkek jelölésére, figyelem felhívására és  a " NEW! "  helyett ezt a szimbólumot használom:

>>

____________________________________________

 |||    Miféle blog ez?    

Valójában ez nem egy   igazi "blog" (nem amolyan internetes napló), mert személyes megnyilatkozásokra még nem ragadtattam magam.

Világunkat sokféle válságjelenség fenyegeti. Civilizációnk minden téren a bomlás jeleit mutatja. Néhány dokumentumot összegyűjtöttem ("TARTALOMJEGYZÉK I."), amelyek jól illusztrálják helyzetünk súlyosságát. Nem minden dokumentummal tudok teljesen azonosulni, de valami érdekeset csak találtam azokban, amiket ajánlani kívánok.

A  "blog" érdemi részét a "TARTALOMJEGYZÉK II."-ből elérhető írások képezik. (De lassan már  a "KOSÁR" nevű oldalon összegyűjtött elemzések, tanulmányok és egyéb dokumentumok jegyzéke felé billen a mérleg! ['11.07.09.]) Itt olyan jelentős gondolkodók műveiből válogattam hosszabb-rövidebb részleteket, akiknek személyére és munkásságára szeretném felhívni a figyelmet, és akik már 50-100 évvel ezelőtt is nagy biztonsággal ismerték fel és értelmezték a modern világ változásainak jellegét, és előre látták mindezek igen aggályos sőt veszélyes következményeit, amelyeket a 20. század történelméből már ismerünk, vagy amelyek hatása napjainkban látszik eszkalálódni.

 

Néhányan feltették a kérdést: és a "saját anyag"? Minek írjak, mikor azok műveit sem olvassák, akiket én igazán nagyra értékelek? A nyugati tudományosság hihetetlen mennyiségű ismeretet halmozott föl, amely nemcsak a kütyük bámulatos játékszereiben nyilvánul meg, hanem az emberi életre vonatkozó tudás területén is  hatalmasat alkotott. Ezekhez a műveltségtartalmakhoz viszont az "egyszerű halandók" sokasága nem jut el.  Ebben próbálnék segíteni - bár hitem, hogy érdemes fáradozni, nem igazán van...

Szerzői jog? Néhányan hozzájárultak, hogy  közöljek részleteket a szellemi és jogi tulajdonukat képező anyagok közül. Köszönet érte a Medio Kiadónak, Bobkó Csabának, Gazdag Istvánnak, Prof. Kádár Imrének. Ha valakinek kifogása vagy kérése van a tulajdona - előzetes kérés és engedély nélküli közlésével - kapcsolatban, kérem, azonnal jelezze! Megkeressük az együttműködés lehetőségét, vagy kívánságára törlöm az érintett dokumentumot. 

A forrásokra próbálok megfelelően utalni, a könyveket, amelyekből részleteket merészelek közzétenni, borítólapjuk segítségével tulajdonképpen reklámozom - méghozzá lelkesen...

A képeket folyamatosan lopom. De a "blog" tematikája olyan, hogy a dokumentumok terjesztése nem mulatságot vagy önös érdekeket szolgál, hanem a tudatlanságba, a testi-lelki-szellemi nyomor infernális mélységébe taszított társadalmunk élet-halál kérdésének számító felébresztését. Így a legtöbb szerző aligha kifogásolná, hogy az általa fontosnak vélt információk és ismeretek terjesztésében - a magam ügyefogyott módján - szerepet vállalok.

 

Az interneten történő kapcsolatteremtés és kommunikáció számomra talán a valóságos élet lehetőségeinél is aggályosabbnak tűnik.

Azt véltem felfedezni, hogy már  üzleti vállalkozásként működő "internetes szekták" létrehozásával is kísérleteznek. Ezek jóhiszeműségét és hatásait megítélni nem könnyű, de komoly kételyeket ébresztenek bennem. Ezeket azért említem, mert az ilyen törekvésektől határozottan el kívánok határolódni. Természetesen  öröm lenne hasonló temperamentumú emberekkel találkozni és kommunikálni a hálón, de - bár a való életben viszonylag könnyedén nyerem el az emberek többségének bizalmát - az internethasználat során történő kommunikációval kapcsolatos tapasztalataim lehangolóak.

Fontos megjegyeznem: ez az egész blogos játék spontán és mindig változó késztetések következtében formálódott - elsődleges tényező a szabadidő és az unalom elpattintása volt... Nem adok el könyveket, nem zsebelek be reklámpénzeket, a haszonszerzés célja sőt szelleme is olyasmi, amit személyemtől és természetemtől teljességgel idegen. Még exhibicionista sem vagyok, mer nem a saját "okosságaimat" próbálom rávasalni másokra. Segíteni szeretnék, azzal, amivel én tudok. Én ezt tudom "bedobni a közösbe", ezt tudom adni. Amit kérek: a bizalom - nem vagyok szarember, önös érdeket, sumákságot ne keresgéljetek fölöslegesen igyekezetemben! Ennyi.

Nem célom gyűlöletkeltés sem pártpolitikai propaganda, bár nyilván sokféle gondolat és érzés kavarog az én fejemben és szívemben is,  és mivel - a végtelenül bonyolult  - valóság megismerése állandó feladat minden "igazságkereső" ember számára, ezek  a folyamatos tájékozódás és az újabb információkkal való megismerkedés során  - árnyalataikat tekintve -  dinamikusan változnak... Érdeklődésem inkább történelmi, antropológiai, tehát társadalomtudományi jellegű. 

Ilyenkor lehetne rám pakolni a plecsnit: "elvont". Én pedig azt mondom: lóf@szt! Ember vagyok! Egyszerű és alapvető kívánság, hogy szeretnék élni, "jó"-nak minősíthető emberi életet! Ennél egyszerűbb vágya nem is lehet senkinek. De szeretném tudni - mielőtt kettőt is lépnék és a kezem kinyújtanám valamiért: 

- Miben áll az emberi létezés lényege?

- Mikor beszélhetünk valójában "jó", tehát minőségi életről?

- Miben áll igazi szépsége, van-e mélysége és magassága?

- Végső fokon: mi a jó, a szép és az igaz, (és mi a rossz, a csúnya és hazug) egyáltalán?!

Napjainkban megdöbbentő változásoknak lehetünk tanúi. De nem szabad félni, és elfordulnia valóságtól, hanem tájékozódni kell, fel kell ébredni, és készen kell állni a cselekvésre, hogy a várhatóan mindannyiunkat megpróbáló történelmi idők, amelyek sodra érezhetően egyre erősebbé válik, készületlenül ne érjen minket.

Önámító és erkölcstelen hazugság, hogy mi "kisemberek" nem tehetünk semmit. Tudunk változtatni, de csak akkor, ha először önmagunknak urai leszünk. Fel kell nőni, ki kell józanodni, fel kell ébredni, vállalni kell a szembenézés saját gyarlóságainkkal és a riasztóan kaotikusnak tűnő valósággal, változtatnunk kell értékrendünkön, hitünkön, elkötelezettségünkön - majd ebben másokat is támogatni kell. 

Az ember társadalmi-szociális viselkedése antropológiai alaptörvény. Csak közösségben tudunk élni - sőt egyáltalán életben maradni. Ennek kétségbeejtő hiánya nyilvánvaló. Így  civilizációnk egyre súlyosabb válságjelenségeivel szemben teljességgel védtelenek vagyunk. Csak közösségek lesznek képesek talpon maradni. Vagy megtaláljuk az összefogás lehetőségét, vagy elpusztulunk. Pártokban, politikusokban, jelszavakban és egy paternalista államban hinni már hiábavalóság.

Ezért szedjétek össze magatokat! Ha találtok itt valami érdekes vagy értékes információt, akkor minden eszközzel próbáljátok eljuttatni másokhoz is, hagy ébredezzenek! (közösségi oldalak, fórumok, kommentek, e-mail stb.)

   >> SZARBÓL BÁBEL

   >> Cél és feladat

   >> ÚTRAVALÓ