— Jeff Minick
C.S. Lewisnak a totalitarizmusról szóló, A rettentő erő c. regényében találjuk a következő sorokat: "Qui verbum Dei contempserunt, eis auferetur etiam verbum hominis," ami azt jelenti: "Azoktól, akik megvetették Isten szavát, az emberek szava is elvétetik."
Ezek a sorok abban a szövegrészben szerepelnek, amelyben egy elit, amely magát az emberiség urának álmodta, "Bábel átkában" találja magát: képtelen egyebet beszélni, mint zagyvaságokat.
George Orwell szintén beszél a nyelv értelmetlenségig való eltorzításáról, amikor ezt írja: "Ha a gondolkodás megrontja a nyelvet, a nyelv is képes megrontani a gondolkodást." Ezt az elképzelést elevenen mutatta be az 1984 c. disztópikus regényében, amikor a Nagy Testvér kormánya kijelenti, hogy "a háború béke", "a szabadság szolgaság", "a tudatlanság erő", és azt, hogy "kettő meg kettő egyenlő öt." Az Állatfarmban Orwell az eltorzult értelemre egy másik példát is hoz: "Minden állat egyenlő, de vannak, akik még egyenlőbbek."
Ezek azok a nyelvi mutatványok, amelyeket Orwell "duplagondol"-nak nevez. Ez magába foglalja azt a képességet, hogy a beszélő "tudatában van a teljes őszinteségének, miközben gondosan megszerkesztett hazugságokat mond, egyszerre állítva két nézetet, amelyek kioltják egymást, tudva, hogy azok ellentmondanak egymásnak, és mégis mind a kettőben hisz, logikát használva a logika ellen, megtagadva a moralitást, miközben igényt tart arra..."
Mosolyoghatunk azon, hogy "a háború béke" vagy hogy "kettő meg kettő az öt", mint képtelenségeken, de az ilyen kettős gondolkodás és kettős beszéd ma már mindennapos Amerikában.
Vegyük például a "politikailag korrekt" kifejezést, amely évek óta közszájon forog. De mit is jelent ez tulajdonképpen? Nem vagyunk tudatában, hogy ennek totalitárius íze van? Mivel a politika és a kultúra felfogása manapság olyan gyakorisággal változik, mint az időjárás, honnan is tudhatnánk, hogy mikor és mennyiben vagyunk "politikailag korrektek"?
A politikai korrektség minden más fogalomnál inkább szolgál magyarázatul az egyetemi kampuszok és a munkahelyeink félelmeire és csendjére. Adjon hangot egy népszerűtlen véleménynek, kövessen el egy baklövést, és mondjon ki egy tiltott gondolatot vagy szót, vagy legyen valaki, aki önt idézi a szövegkörnyezettől függetlenül, és lehet, hogy a közösségi média népsége üldözni kezdi és lerombolja a jó hírét és az életét. Orwell könyvében a Nagy Testvér "gondolatrendőrsége" csapott le az ilyen vétkesekre. A mi korunkban a támadók buzgó önkéntesek.
Más közhasználatban lévő kifejezések hasonlóképpen kiüresedtek vagy ellentétes jelentéssel bírnak. A január 6-i zavargás vajon "felkelés" volt? Nehéz felérni ésszel, hogy a múlt nyáron történt milliárd dolláros anyagi kár állítólag "békés tiltakozás" eredménye volt, és nem egy zavargásé. Vagy vegyük a "rendszerszintű rasszizmust". Vajon elhárult azáltal hogy kimondták: "a fekete életek számítanak"? És ha a fekete életek valóban számítanak ennek a szervezetnek a tagjainak, valaki megkérdezhetné, hogy miért nem munkálkodnak azon, hogy törvényességet és rendet teremtsenek olyan városok utcáin mint Chicago és Detroit, ahol a fekete halálos áldozatok lajstroma hetente tucatnyira rúg. Mi a helyzet azzal a biológiai férfival, aki azt állítja, hogy ő nő? Joga van azt követelni, hogy őt egy kitalált névmással szólítsák?
A rettentő erőben azok, akik világ átalakítására törekedtek, eufemizmust alkalmaztak, hogy elrejtsék a végső céljaikat, mint ahogy a totalitárius hatalomátvételt levezénylő szervezet neve a "Koordinált Tapasztalatok Nemzeti Intézete" volt. Az 1984-ben az "Igazság Minisztériuma" az állam propagandaszervezete, a "Szeretet Minisztériuma" pedig az a hely, ahol a "Gondolatrendőrség" vallatja és kínozza a másképp gondolkodókat.
Ebben az országban a nyelv elleni folyamatos támadás megrontja a gondolkodást, és az eltorzított szavak és torz gondolatok megrontják a politikát és a kultúránkat.
De jó hírünk van. Az elmúlt négy évben az 1984 eladása az egekbe szökött azon könyvek mellett, amelyek gyakran tűnnek fel mint bestsellerek olyanok listáján, mint az Amazon és a Barnes and Noble. Néhányunk bizonyosan összefüggésbe hozta a hetven évvel ezelőtt megírt regény jövendöléseit és korunk helyzetét.
Az utóbbi hat hónapban sokan a politikai spektrum túloldalán is ráébredtek a tech-óriások, a transznacionális nagyvállalatok, a mainstream média és a kormány egyesülésének veszélyére. Látjuk a szabadságjogok, a jogaink, a lehetőségeink és a hagyományaink erodálódását. Többen, mint valaha, milliók, akik nem tartoznak egyetlen hatalmi csoportosuláshoz sem, tudatában vannak annak, hogy a bolondját járatják velünk, és úgy kezelnek minket, mint gyalogokat egy globális sakkjátszmában.
Akit előre figyelmeztettek, azt előre felfegyverezték — ahogy a régi mondás szól. Korunk képmutatása és hazugságai ellen tartsuk kéznél az igazság és a józan ész fegyvereit!
