CSAKNEM TÖKÉLETES BŰNÖS — A FEHÉR BŰNBAK MEGTEREMTÉSE

— Pascal Bruckner

Századvég Kiadó 2021


Idézetek a könyvből:

"Nyugtalanító, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján egy-egy bosszúszomjas társaság kisajátította magának a feminista mozgalmat. Ezek nem a nők felemelkedését tűzték zászlajukra, hanem a férfiak és minden férfias dolog eltakarítását." (88. o.)
˙
"... ezek a kékharisnyák tönkre akarják tenni azoknak a nőknek az életét, akik még szeretik a férfiakat?" (90.)
˙
"A 'nemi identitászavarban' szenvedőknek a hajdani gnosztikusokhoz hasonlóan az az érzésük, hogy a lelkük egy rossz test foglya, női lélek lakozik férfi testben, vagy fordítva..." (92.)
˙
"Az önmagukkal szemben érzett azonosságtudat annyira fontos, hogy már az is sértésszámba megy, ha csak utalás történik rá. A néven neveztetés borzalmas sértés. Mindenkinek biztosítani kell a szabadságot, hogy saját maga határozza meg, hogy mi akar lenni, és mindenki másnak meg kell tiltani, hogy bármilyen minősítésre vetemedjen. Mindent vissza kell utasítani, ami az anyakönyvben szerepel, a szülőket, a családot, a testet, egyes-egyedül csak a semmivel sem összehasonlítható egyediség számít. Sohasem öröklünk semmit, és csak saját magunk újrateremtése számít. Nos, ez a célja annak a leépítésnek, ami valójában nem más, mint a manapság divatos önimádat végletes formában történő kifejeződése; hozd létre magadat a semmiből, ahogy Münchausen báró is saját hajánál fogva húzta ki magát a mocsárból." (94.)
˙
"Így születik meg az álsokszínűségből az egyformaság..." (110.)
˙
"Az Egyesült Államokban a megnemfelelés miatti ellehetetlenülés veszélye fenyegeti az egész intellektuális világot: kiadókat, újságírókat , kutatókat, professzorokat mozdítanak el azért, amit mondtak vagy gondoltak. Az írók nem jutnak megjelenési lehetőséghez, ha átlépnek egy bizonyos vonalat. A napi ideológiával szembeni legcsekélyebb eltérés a 'társadalmi igazságosság' megsértésének minősül, olyannyira, hogy a legkiválóbb elmék is már egy új, baloldali maccarthyzmustól tartanak." (114.)
˙
"≫Az erkölcsi kiegyenlítődés átfogó programjában nem elég a deviancia normalizálása. A normálist kell deviánsnak minősíteni.≪ /Krauthammer/" (125.)
˙
"Az emancipációba az is beletartozik, hogy a nők felhatalmazást kaptak a férfiak összes hibájának átvételére, sőt még hozzá is tehetnek néhányat." (134.)
˙
"Számos karrier épül valós vagy képzelt sérelmek leleplezésére. A forrás kimeríthetetlen." (140.)
˙
"A néptől pedig azt követelik, hogy mindenestől vesse alá magát néhány mikroszkóppal is alig látható csoportosulás diktátumának." (148.)
˙
"Az új Vulgata logikája szerint minden fehér eleve bűnös, és minden nem fehér eleve ártatlan." (149.)
˙
"Általános szabálynak tekinthető, hogy a fehérek iránti gyűlölet vége mindig a zsidógyűlölet." (151.)
˙
"A történelemben sehol sincs példa arra, hogy egy általános megtorlásra kijelölt etnikai vagy kulturális csoport megmenekült volna a meghurcoltatástól." (186.)
˙
A Faj őrültjei ugyanúgy szaporodnak, mint Isten őrültjei, és ugyanaz a kérlelhetetlenség jellemző rájuk." (217.)
˙
"Hivatásszerűen gyakoroljuk a jóságot. Chestertonnal együtt mi is elmondhatjuk: 'A modern világ tele van bolonddá vált keresztény gondolatokkal'." [...] beléptünk a migráns mint új krisztusi alak szent történetébe. Ezt a passzivitásból és szánalomból gyúrt furcsa érzést úgy is nevezhetnénk, hogy 'altruista fatalizmus'. Miután nem tudjuk megfékezni a migrációs hullámot, fogadjuk hát lelkesedéssel." (235.)
˙
"≫Józan ésszel elképzelhető-e, hogy a skandináv könyvelő és a pastu harcos, hogy a brit gyári munkás és a szomáliai kecskepásztor együtt alakítja a társadalmat, békésen él egymás mellett, és mindegyik arra biztatja a gyermekeit, hogy keveredjenek egymással? Erre nemmel válaszolok, de a mostanság érvényesülő dogmák folyamatosan azt susogják, mint a színházi súgók, hogy a helyes válasz: igen.≪ /Pierre Bronchand/" (236.)
˙
"Amit mi most átélünk, nem annyira a Római Birodalom végnapjaira emlékeztet, hanem inkább Bizánc helyzetére Konstantinápoly bukásának (1453) előestéjén, amikor a birodalmon homályos teológiai viták lettek úrrá. Olyan üres bárgyúságok miatt megyünk ölre, mint a gender, a faj, a kulturális kisajátítás; utódaink jókat fognak röhögni korlátoltságunkon." (297.)
˙
"Mit tudunk mondani annak a nihilizmussal megfertőzött európai frakciónak, amely meg akar halni, mert meg van győződve, hogy távozásával javul a klímahelyzet, elégtételhez jutnak az elnyomott népek, és örökre megszűnik a szegénység? Egyszerűen annyit: csak Ön után. Ha meg akar halni, ne fogja vissza magát. De a többieket hagyja élni. Nem akarunk valamennyien eltűnni. Elég sokan vagyunk még, akik jobban szeretjük a Józan Ész Világosságát a Faj Sötétségénél. Nincs olyan társadalom, amely túl tudná élni, ha létezése miatt saját magának tesz szemrehányást. A mi társadalmunk mélységesen tökéletlen, de javítható. Ismerjük el hibáinkat, ha tényleg hibáztunk; javítsuk ki a hibákat, ha van mit kijavítani. De azért ne tegyünk magunknak szemrehányást, hogy fehérek, feketék, arabok vagy zsidók vagyunk. Ne kérjünk bocsánatot, hogy franciák, angolok, németek, hollandok, magyarok vagyunk. Ne engedjünk az ájtatos bűnbánók alvajárásának. Minden okunk megvan, hogy megvédjük Európát, a történelem egyik legnagyobb civilizációját. Ne engedjünk a zsarolásnak!" (298.)